2019.01.31 - Tegnap voltam 18, valaki állítsa le....

Kicsit régen írtam, tudom.
Az utóbbi időben nem nagyon volt kedvem,  mindig találtam valami kifogást, ahelyett, hogy belekezdtem volna. Ismerős? Hát igen....

Tehát egy hónap és itt a szülinapom. Mintha csak tegnap lett volna a 18. Csak az a tegnap, az egy  hat évvel ezelőtti február 25-öt takar, pedig semmit sem változtam. Ugyanúgy nézek ki és még mindig aktív résztvevője vagyok a felsőoktatásnak nevezett káosznak, melynek lassan egy olyan pontjához érkezek, amit úgy hívnak, szakdolgozat és majd rengeteg álmatlan éjszakát és fejtörést okoz. 
Most talán valami olyasmiről kellene megemlékeznem, hogy hű mennyire eseménydús volt ez a hat év, vagy mennyi élményben volt részem, de hazugság lenne.
Még mindig nem sikerült kiismerni önmagam, megtudni, hogy milyen is vagyok  valójában, amikor nem szorongok és hagyom, hogy a félelmeim helyett a puszta öröm vagy boldogság érzete vezéreljen. Amiket egyébként szoktam érezni, csak viszonylag ritkábban és hamar elmúló állapotok...

Még mindig rengeteg mindent nem tudok a világról és nagyon kevés dolgot próbáltam ki és sajnos rendkívül kevés helyen is jártam. Pedig nagyon érdekelnének a külföldi emberek és idegen kultúrák, csak bele vagyok kényelmesedve a csigaházamba meg pénzem sincsen, ami ezekhez az utazásokhoz kellene. Mondjuk, az utóbbi az egy jelentős probléma, nemcsak a 40 nap alatt a föld körül projektet alapul véve. Hanem pusztán a létezést is :DDDDDDDDDD

Meg se tudom számolni, hányszor irigykedtem másokra, mert befejezték az egyetemet. Szakdolgozatselfiek, államvizsga afterek, beforeok tömkelegét szemlélhette a vizuális percepcióm. Azokban a pillanatokban pedig mindig kicsit kevesebbnek éreztem magam. Hogy nekem miért nem megy? Én mit csinálok másként?

Alapból nem mehet úgy, mint másoknak, hisz eleve hátrányokkal indultam. 2 év magyar szak, majd képzésváltás és a költői álmaim dédelgetésének feladása. Belecsöppenés a gyógypedagógusvilágba, gyakorlatok, zhk, gyakorlatok, zhk, dokumentációk.  CUKI GYEREKEK <3 :) 

24 éves leszek és még mindig nem tudom, hova tart az életem.....