Panka

Ha valaki értékes,fontos a számodra nem tud egyik percről a másikra nem azzá válni.Ez egy folyamat,ami során sérülsz de a vègén rájöhetsz arra,mik azok,a valóban lényeges dolgok,amiket egyáltalán nem láttál,mert elvakított valami....ès ezáltal egyre élesebb lesz a  kép,majd  összerakod  magadban a kiskockákat és észreveszed,hogy minden hiába volt.Mert egyszerűen ez csak így,ilyen formában történhetett,mert egy sokkal nagyobb hatalom nálad,Isten már eleve határozott felőle.

Este van, múltat idéz a fal. Àrnyékom körbejàr, üres az asztal, a csend hasal, minden részleten. Eltéblábol s én nézhetem.:)

Néha szeretnénk belelátni mások fejébe,hogy mit gondolnak,èreznek ,miképp vélekednek bizonyos dolgokról vagy épp rólunk.Az a tudat,hogy tudjuk,hogy ők nem tudják,hogy mi tudjuk,hogy mit gondolnak nagyon tetszene nekünk ....egy darabig.Ugyanis minden relatív.Egy idő után megunnánk a gondolatolvasást és egyszerűen csak a saját képzeletünk világába vàgynánk vissza,mert úgy hiszem hidegzuhanyként érne a tudat mindannyiunkat:a gondolat ok arra,hogy ne lássuk,mert az agy mélyében születik s míg a tulajdonosa el nem határozza magát,hogy kivitelezze sokáig ott is lappang...talán örökre.

Egy idő után az emberek életébe bekúszik a változás,a költözés,az új dolgok megismerésére való törekvés,hajlam.Ilyenkor mit tehetünk? Azt hiszem semmit,hiszen,ha elmegyünk valahonnan, akkor a lelkünket is magunkkal visszük (csak ezt,az afféle emberi, láthatatlan szervünket) kicsit nehezebb költöztetni,öltöztetni és olykor lemezíteleniteni is.Habár tudatában vagyunk az elválàsnak szìvünk még nem készült fel a feledés ösvényére,ezt jó,ha elismerjük!

Azt hiszem az esti kajálásokról előbb-utóbb,de le kell majd szoknom - àllapította meg Panka valami különös szomorúsággal a szemében,mely az álmok világából röpke pillanatok alatt visszarepítette őt a zordon valóságba.Habár magának nem merte bevallani de szíve mélyén már jó ideje sejtette:egyszerűen a tanulást s egyre komplikáltabb életèt nem lehet összeegyeztetni Hol erre hol arra billen a mérleg nyelve,ő pedig valójában csak arra vár,hogy megkapja a szükséges erőt feladatai elvégzéséhez,amikhez a napi egy pohárnyi macskabenzinnek megfelelő tejmennyiségek nem bizonyultak eléggé kielégítőnek.

Nap mint nap halljuk a szinte már már ismerős mondatot:Tehetsèges vagy! De mitől lesz valaki,valamiben kiemelkedő,az átlagnál sokkal jobban teljesìtő ember? Nem tudnánk megmondani.Azt viszont bőrünkön érezzük,hogy mai világunkban mindenki tehetséges akar lenni és egyre inkàbb azon van,hogy bármilyen úton,módon elérje azt.Az mindegy,hogy eközben hàny emberen gázol keresztül,vagy esetleg sokak jövőjét,lehetőségeit tönkreteszi.Csak a saját érdekei számítanak és önnön lényének a mindenkivel való szembehelyezése,hisz Ő nem átlagos,átlagon felüli,egyedül is  boldogulni  tudó lény.Hogy is kérdőjelezhetnénk meg azt,hogy nincs benne kellő erő és fellépés bizonyos dolgok véghezviteléhez? Hiszen Ő tehetséges,legalábbis ezekben dolgokban némi iróniával meg fűszerezve teljesen az.

Az agy hajlamos arra,hogy az éjszaka folyamán továbbfűzze a nap eseményeit,reflektáljon valamire. Ezt nevezhetnénk csodának is de valójában olyan érzés hatàsát váltja ki bennünk,mintha a valóságban lennénk.Annyira élethű,a tudatalattink működése,hogy úgy véljük bizonyos esetek megtörténését már előreláttuk.Hogy ez pszichésen mennyire tud befolyást gyakorolni ránk,nem tudom,mindenesetre nem jó gyötrődni olyan gondolatoktól,tévképzetektől amelyek valójában meg sem történtek velünk.

Néha elcsodálkozom azon,mennyire el tudnak varázsolni a gyerekek.Ahogyan futkàroznak,nevetgélnek,megoldanak problémákat,és legfőképpen,hogy gondtalanul élnek.De mégis a legeslegjobb az egészben és nagyra értékelendő az,hogy Őszinték,nem játszák meg magukat,nem vàltoznak meg csak azért,hogy jobban szeressék őket.Gyerekek.Mackókkal,mesèkkel és csodákkal.Olyan kicsi emberek,akik a felnőttek piszkosszürke világába is be tudnak csempészni olyasvalamit,amitől jobb kedvre derülnek.Nem tudunk rájuk haragudni ès nem is lehet, szeretet árad belőlük és éltető meleg.:-)

Pankának ma 14:05 perckor eltörött a legkedvesebb Füleses bögréje.Egyébként ez a nyomasztó érzés (kedvenc ivóedényének elvesztèse) már régóta ott lapult a levegőben mintsem arra várva,hogy pillanatok töredéka alatt felismerésként hasson Pankára: - Az élete is egy hasznavehetetlen,pöttyök nélküli összetört bögrére hasonlít. Ha olyan lennék,mint Kosztolányi és lehetne egy alteregóm Panka személye testesìtené meg azt.:)

Ragaszkodás:életünk egy meghatározó eleme,a tudat,hogy van mellettünk valaki,megnyugtat.Van kihez futni,van kinek mesèlni,van kiben hinni,van ki biztasson ès nem kell egyedül menni az úton.

amikor rájössz,szükséged van valakire,aki támogat,aki szeret téged,aki értékesnek lát,aki rendet teremt,ha zűrzavaros körülötted minden.Èn Őt keresem...........s ha megtalálom boldog leszek.:)

A befogadó tevékenységével kapcsolatos elvárások.

Nem könnyű dolog.Ha elvárásokat támasztanak veled szemben igyekszel megfelelni,eleget tenni azoknak.De mi van akkor,ha nem sikerül,ha valami hiba csúszik a gèpezetbe? Képes vagy magadat okolni érte? Hogy dolgozod fel,ha nagyon fontos volt,te pedig mégis elszúrtad? Ebben az esetben mit tudsz tenni? Vársz....és közben örlődsz...igazi mókuskerék.

kóbor kutyák vagyunk és vágyunk a szeretetre.:)

Austin szerint vannak olyan nyelvi szerkezetek,amelyek a beszéd által cselekvéseket visznek véghez.Például: megbocsátok neked               esküszöm                ígérem?? Èrdekes :)

Esik az eső, Elmossa a bánatot, Esik az eső, Jóidőt várhatok.

megértenék dolgokat....mert Istennek mindig mindennel terve van.Az életemmel is úgy hiszem.

Istenem, segíts!:( Magamra maradtam.

A visszautasításnak több formája létezik: 1.nemet mondasz 2. nemet mondasz és megindoklod tehát merttel indítod a következő mondatrészedet.Az első esetet alkalmazva konfliktusokat eszközölhetsz ki,a második esetben pedig elkerülheted azokat.Ha megmagyarázod miért nem teszed azt,amit nem szeretnél talán sikerül a másik félnek is megértenie.Nem lesz belőle harag,sèrtődöttség,mosolyszünet.Megfontolnivaló.De leginkább az:Tudsz nemet mondani...vagy azzal,hogy nem akaratlanul is megbántod az illetőt..?!