Panka

Tiszteletben tartod őket és rájössz minden felesleges,amit eddig tettél.Minden,minden,MINDEN.

Èrezted már,hogy visszatekintve,elszomorodsz és csüggedten állapìtod meg ,hogy semmi nem oké? Próbálsz egy biztos pontot találni az életedben,de nem sikerül?Ez az elégedetlen én az önmarcangolás,önbizalomhiány korszaknak kezdete.Hogy miért? Mert valami nem a régi s igyekszel a társadalom biztosította erkölcsi normáknak megfelelni.Próbálsz beolvadni a tömegbe,holott lehet nem is kellene...lehet így van minden jól.Egyáltalán mi a jó (nekem,neked,neki,nekünk,nekik) mert egyáltalán nem ugyanaz,hisz mindenki más sajátos értèkrenddel felruházott élő emberi lèny.Ezt nem szabad elfelejteni...csak ember s nem isten,nem mindenható.Korlátok közé szorított véges teremtmény. A boldogság elérése sok mindennek a függvénye,biztos családi háttér,jól kiválasztott társ,siker a munka,tanulmányok terén. De egy újságcikkben azt olvastam akkor lehetünk igazán kiegyensúlyozattak,ha mindig minden körülmények között meg tudunk felelni saját magunknak.

Üres vagyok.

főzni,vezetni,legyőzni a félelmeim,határidőket betartani,nem aggódni,kezelni bizonyos helyzeteket,kilépni bizonyos emberek életéből,belépni új emberek életébe,lezárni életem egyes szakaszait,nem sóhajtozni, csak menni tovább,erőt gyűjteni a semmiből,elhinni,hogy vannak, akiknek értékes vagyok,felfogni, ha nincs rám már szükség,csak csendesen továbbállni,szépre jóra gondolni mindig,nem visszanézni hanem előre és folyamatosan küzdeni,nem feladni a harcot.Ez az én életem házi feladata.

olyan embereknek megfelelni,mint amilyen te vagy fèlő túl hamar összetörnék lelkileg.Te okoznád, mert én más vagyok...nem elég jó.

Féleeeek.

Ha a naivitás talaján jársz könnyen megütöd a bokádat...

Az emberek többfélék:lehetnek jók,lehetnek rosszak,kedvesek gorombák csak úgy közeledők csak úgy nem közeledők rokonszenvesek, irritálók de emberek és felelősséggel tartoznak a körülöttük mozgolódó társaik iránt is. Ezt vagy belátják vagy nem.Jó  azonban tisztában lenni azzal,hogy ki tart számon bennünket,ki számára vagyunk annyira fontosak,hogy érdeklődjön felőlünk.

Nézz rám! Ez vagyok én, Dísztelen,dalos, Néha rímtelen költemény. Végtagom verslábam, Dactilus,spondeus Előnyömre váljék, nem vagyok én eus. Formám lehet keretes, Csapongó,szabályos, Rímeim száma Csillagokkal határos. Talán bizonytalan most, Ki engem elemez, De végemre érve Biztosan felnevet. Üzenetem soká èl, maradandó,hatásos, Kicsik nagyok nézzetek rám, Hadd ne legyek magányos!:)

Kapcsold ki a Tv-t!

Nem akarom megalázni magam...többé nem.