Félelem
Annyi mindentől félünk életünk során, hogy szinte meg sem tudjuk számolni. Félünk a haláltól, a sötétségtől, az öregségtől, az egyedülléttől, a tudatlanságtól, az elhidegüléstől, az elutasítástól, a kirekesztéstől, a szeretetlenségtől, embertársainktól, a világtól, az időjárástól, a holnaptól, a jövőtől, az új kezdetektől egyszóval mindentől. Nagyon kevésszer viszünk fényt és meleget mások életébe. A napok úgy húznak el felettünk, mint óriás vadludak az égen és befásultan cipeljük tagjainkat egyik metróról a másik metróra. Ezek a járműszerelvények pontosan érkeznek az életünkbe.. de vajon mi kitaláltuk-e már azt a helyet, ahova menni akarunk és vajon pontosan vagy megkésetten érkezünk oda? A mi csomagjainkban található-e szeretet, megbocsátás, őszinteség, tiszta szó, vagy ezek nélkül utazunk? Ha tükörbe nézünk kit látunk viszont? Ha megpillantjuk embertársainkat, fel tudjuk-e ismerni magunkat bennük? Sorsközösséget tudunk-e vállalni velük? Mi motivál bennünket?